A fűrészszalagok használata

Számos tényező befolyásolja a darabolási költséget; a már említett fogalak, a szalagsebesség, az előtolás, az anyagbefogás, a hűtés-kenés, a gép teljesítménye és állapota, valamint a vágott anyag minősége és alakja. Ezen tényezők ismeretében képesek leszünk megoldani a fűrészelési problémáinkat.

Nézzük meg, hogy valójában hogyan is dolgozik a fűrészszalag.

A forgács keletkezése

Ha a fűrészszalagot forgácsolás közben mikroszkóp alatt megnézhetnénk, látnánk, hogy a fogcsúcs bemélyed az anyagba és abban elmozdulva egy folyamatos fémforgácsot választ le (kivéve a porforgácsot adó anyagok, pl. öntöttvas). Azt a szöget, amelynél a forgács nyíródik, nyírási síkszögnek nevezzük. Talán ez az egyedüli és legfontosabb tényező a maximális vágáshatékonyság elérésében.

Általánosságbanazt mondhatjuk, hogy adott fogásmélységnél, kisebb nyírási síkszöggel, vastagabb forgács keletkezik, így a vágáshatékonyság alacsonyabb. Nagyobb nyírási síkszögnél vékonyabb forgács keletkezik, a vágáshatékonyság magasabb.

A nyírási síkszöget befolyásoló tényezők: a szalagsebesség, az előtolás, a hűtés-kenés és a fűrészszalag élkiképzése.

A darabolás a fűrészszalag gépre való felszerelésével kezdődik.